Annak idején, amikor megírtam a Hét tanulsága bejegyzésemet egy oszloppal való frontális ütközésemet követően (gyalog), nem gondoltam volna, hogy lesz második rész is:P
Tegnap este viszont a konyhában egy aprócska malőr ért, egy félig nyitott szekrényajtó, egy mosogatószűrő és egy papucs alkotta gonosz triumvirátus össszeesküvéséből.
Mosogatás végeztével miután már mindenhonnan letörölgettem a vízcseppeket a mosogató szűrőjével a kuka felé indultam és sajnálatos módon lefelé néztem. Így pont elkerülte figyelmem a fejmagasságban félig nyitott szekrényajtó, melyet csontnélkül lefejeltem. Hozzá kell tennem, hogy szeretek viszonylag lendületesen mozogni otthon, így nem épp csoszogtam a kuka felé, mondhatni robogtam abban a másfél lépésben. Miután a szekrényajtó és a fejem közt kialakult az ütközés pillanatában minúsz milliméterekben mérhető kapcsolat ez elég motívációt biztosított arra felsőtestemnek, hogy tért és időt meghazudtolva rögtön ellenkező irányba mozduljon. Eddig nem is volt probléma, csak az alsó végtagjaim nem kapták meg időben ugyanazt a jelzést így kisebbfajta mátrixos görbület lett úrrá alakomon. Eme roppant látványos forma a felöltését követő tizedmásodpercekben máris megbomlott, mivel a Rider Gredene típusú papucsom tapadási együtthatója nem volt elegendő a közepesen kopásálló konyhai járólapon. Hanyatt fekve és frissen képződött feji sérülésemet fogva egy magánhangzó hosszanti ejtésével nyugtáztam a következőképp a töténteket: "Ááááá!"
Ezek után hirtelen felálltam és egy a női nemiszervbe utaló obszcén kifejezést hallattam félhangosan ("P*csába!"). Ezt követően a mosogatószűrőt kiürítettem, majd megvizsgáltam kissé módosult ábrázatomat a tükörben és hamar látleletet is készítettem róla.

A nap további részében folyamatosan figyelemmel kísértem a szekrényajtók állását és a jobban tapadó házimamuszomat viseltem. Nyalogatnám sebeim, csak messze van a homlokom, ezúton hívnám fel a figyelmet, hogy ápolásra szorulok, a fényképes önéletrajzokat női jelentkezőktől az e-mailcímemre várom.