Minél tovább húzom az időt a blogolás terén, annál több dolog lesz, amivel így-úgy elkések, aktualitásilag, mondhatni egy csomó nyári eseményről nem köhögtem egy karaktert sem, pedig lehetett volna.

Volt pár érdekes hónap az életemben (munkaügyileg), ami alatt aztán szép lassan  leszoktam a napi írásról. Elég sokan meg is jegyezték már ezt. Van akinek hiányzik, van aki csak kíváncsi, hogy mit akarok a jövőben, van aki az eddig felépített dolgot sajnálja, hogy hagyom leépülni, én meg csak úgy gondolkodom ilyenkor, mint amikor már a harmincadik hitelt veszed fel, vagy amikor a második doboz cigit bontod aznap - nem gondolok a következményre, próbálok nem foglalkozni vele.

Ez miért jó? - Nem jó. Csak annyi mindennel foglalkozom egyszerre, hogy a legtöbbször már pont erre nem jut idő. Ha pedig jut, akkor meg ülök, hogy hol is kezdjem a nagy pótlást. Bátyámmal beszélgettem a múltkor, aki szintén rendszeres olvasóm volt, neki konkrétan hiányzik, az 5 kép, a mondatok, a beszámolók, a szombati kreatív videók, minden. Aztán annyit beszélgettem vele, hogy már látom, nem kell utolérni magam, csak írni. Ím itt egy kép is rólam, Bori csinálta még Füreden, az 50mm-es randinkon (erről majd egy külön bejegyzésben:).

Tehát ha október közepén felbukkan egy nyári poszt, akkor nem kell meglepődni, mert van sok-sok minden, amiről írni akarok, amiről csak két gondolatot, de megjegyeznék. Képek százai, galériák, videók, minden. Azt sem tudom hol kezdjem. Vagyis tudom. Ott, hogy új kicsit megpróbálom kopottabra csiszolni a sajtóban belémvésődött "aktualitás" fogalmat, és probléma nélkül visszanyúlok, mint régen. Amikor még volt időm a nagy hajtás mellett szinte minden nap pár sort írni, mert nem kellett hetvenezer dologgal foglalkozni egyszerre, hogy az embernek legyen kenyér az asztalon, meg vaj a hűtőben, illetve párizsi, kéthetente.

Szóval ennek örömén válogatok is pár képet a nyári albumokból és közzé is lövök valamit hamarosan (most már nem, mert órák óta vágtam egy anyagot és úgy érzem hajnali kettő derekán mehetnék már aludni), aztán meglátjuk, hogy ez reload lesz, vagy csak egy újabb szájtépős bejegyzés, amivel megnyugtattam magam, hogy: én blogolok ám!