Többször szóbajött már egy motoros fórumon, hogy milyen jó nekem itt az osztrák határ közelében lakni, hiszen ha gurulni akarok egy jót, ahhoz alig kell mennem. Aztán ezt most ki is használtam, kiugrottam az épp kint kirándulgató család után, csupán 306 km, de az út 7 órás volt odafelé.

Mivel az Alpokon keresztül mentem, a 306 kilométerből legalább 200-250-et a hegyek közt s azokon keresztül gurultam. Nem mentem túl gyorsan, Mariazell-ig azzal töltöttem az időmet, hogy jobbra-balra nézelődve csodáltam a tájat, lestem, a teheneket, virágos házakat, miegymás.

Aztán Mariazell előtt lemerült a GPS-em, arra még volt időm, hogy egy szakadt benzinkutas blokkra leírjam a városneveket, legalább tudjam merre kell tartani a hátralévő 130 kilométeren. Pár perccel később épp egy erősen meredek szerpentinen haladtam felfelé, amikor két-három esőcseppes felvezetéssel akkora zuhi szakadt a nyakamba, hogy elbizonytalanodtam a már a haladást illetően is. 3-4 métert láttam előre, de lévén, hogy nem akartam az út szélén átázni, inkább továbbmentem. Nem tudom, hogy kanyart kellett mennem hogy 10-20-szal, hogy végre találjak egy faágat, ami alá bebújva nem javult a helyzet. Mire felértem és enyhült már mindegy volt, beáztam. (már motoroztam többször esőben, de akkor nem volt ekkora zuhi, 1,5 óra alatt sem ázott be a cipőm, kesztyűm).

A cipőm csak az apró zuhikat bírja, a nagy esőzést nem, tocsogtam a vízben. A kabátom és a nadrágom bírta a kiképzést, de szép lassan a nyakamnál beszivárgott a víz, és persze a pólom eleje illetve a boxerom is annyira vizes volt, mintha úsztam volna egyet, mondjuk ebben a tóban:

5 óra ázott esős motorozás után odaértem a családhoz. Elpanaszoltam, hogy mennyire szar beázott cipőben és kesztyűben (a nyári bőrkesztyű is idővel átázott) órákat motorozni, s mennyire feledteti a kényelmetlenségeket a szép táj:) No meg mennyire fájnak a nagyszemű esőcseppek nyolcvannál (eleinte azt hittem, hogy jégeső, majd rájöttem, hogy csak apró golyókkal dobálnak folyamatosan, ami szúrkál, ami fáj...):P Gyönyörű helyeken jöttem, ámultam, bámultam, csupán az eső miatt és az út hosszúsága miatt nem álltam meg annyiszor, de szinte minden kilométeren volt valami szép, amit lefotóztam volna:)

Anyáékkal vettünk motorosboltban esőruhát (karácsony előre letudva:P), mindent ami kellhet, csupán a kesztyűvédőm lett túl nagy, no mindegy. Miután agyonhajszárítóztam mindenem, s kezemről is kopni kezdett a kesztyű okozta festékfolt, elindultam haza, és visszafelé már sokszor megálltam, fotózgattam, kajáltam, miegymás. Felkészültebb voltam, reggel indultam, minden jól elpakolva, GPS csak szükség esetére, amúgy maradt a tankra ragasztott itiner:), fényképezőgép elérhető helyen, esőruhába öltözve, stb. - Egyébként egy hirtelen zuhi megint volt Mariazellnél (hol máshol?!), de nem volt annyira erős, mint az odaúton. A pihenőkkel együtt 6,5 óra alatt értem haza.

Nem voltam bevállalós, lassan vettem az íveket a szerpentinen, csupán akkor jöttem lendületesebben, amikor előttem is mentek motorosok, követtem őket, az íveket. "Gyerek" vagyok még a komoly bedöntésekhez, ráérünk arra még:) Összeraktam egy kis videót a sisakkamera felvételeiből és a fotókból. Katt alább:

Nagyon szép és kellemes kis út volt ez, még az eső ellenére is. A fogyasztás 4,5liter lett 100-on, azt hiszem legközelebb is erre megyek... Imádtam:)