A fejléckép
Hosszú idő elteltével végre lecserélődött a téli fejlécképem nyárira. Az oké, hogy már többen szekáltak, legutóbb Hanzs kolléga jelezte, hogy ideje lenne már. Hétfőn vagy kedden fogtam Bonyit és kicipeltem az emlékműhöz, hogy készítse el a sztárfotót (immáron másodszor, mert egyszer már megcsináltuk, csak akkor nem tetszette a kép). Na nem mintha most elégedett lennék, no sebaj, majd legközelebb házsártosabb modell leszek és utasítgatok. Addig is ücsörgök egy gumikupacon meredek okosan a távolba.
Gégediéta
Az orvosom gégediétára küldött, Ádi szerint most nem ehetek gégét, jelentem nem is fogok. Szóval VOLT Fesztivál után kicsit fájni kezdett a torkom, majd vasárnap estére erős szárazköhögés jött rám, no meg valami náthaszerűség is. Próbálkoztam egy kis Neocitrános betakarózós módszerrel, de ennek eredménye csak két agyonizzadt póló lett. Most csak egy napig húztam az időt, s nem egy hétig, mint legutóbb a gennyes mandulámmal. Szerda reggel elmentem dokihoz.
8-kor kezdődik a rendelés, 8:15-kor a rendelőbe lépve úgy éreztem, mintha a nagyszínpad előtt lennék, annyian voltak - igaz a nyugdíjas korosztályból. Két óra múlva visszamentem, vártam kereken egy órát, addig minden utánam érkező bejutott ilyen-olyan bekopogós "Doktornő, csak egy pillanatra!" ürüggyel. Én utálok bekopogni és zavarni, ha van bent valaki, így kivárom a sorom, és csendben utálom a tolakodókat. A doktornő megvizsgált, kikérdezett, majd kiderült, hogy kezdeti légcsőgyulladásom van, amit valószínűleg a szombati fesztiválozás alatt beszívott 10 kiló por, a kánikulában folyamatosan ivott hideg víz és folyadékok, a sok cigi, no meg a sok-sok beszélgetés* (*üvöltözés egymással a hangfalak közelében) okozott.
Ki lettem írva a hétre, a nátha miatt kicsit illetik feküdni, a légcső miatt pedig gégediéta van - azaz nem ihatok sem túl forrót, sem túl hideget és lehetőség szerint ne beszéljek. Mivel a munkahelyen a légkonditól elég száraz a levegő és beszéd nélkül sem bírom, így kb. egy óra bentlét után majdnem megfulladtam, inkább hazajöttem, hallgatok a dokira, s csendben maradok. S milyen igaz - itthon kussolok, és nem kell köhögnöm. Úgy negyedóránként köhintek egyet s kész. A rekeszizmomban már izomlázam is van, sebaj. A hétvégén (betartva az intelmeket) már dolgozhatok, bár javallt lenne a pihenés egy hétig. Majd megpróbálok Balaton Sound-on csendben maradni és a langyos vízivással sem lesz gond, mert a hátizsákom nem egy hűtőtáska típus:P Az az egy vígasztal, amit Hanzs mondott: akkor jó egy fesztivál, ha utána beteg vagy. Akkor eszerint is jó volt:P