Vasárnap volt a névnapom, nem szoktam készülni semmire, nem rendezek hetedhét országra szóló karnevált. Otthon kaptam sütit, amely fémdoboza kifejezetten tetszetős darab. Névnapkor egyeseknek eszébe jutok a naptárra pillantva s kívánnak boldogot, mások nem néznek a naptárra, de nem sértődök meg ilyeneken, hiszen én sem tartom számon a névnapokat, csak anya és a bátyám névnapját tudom dátumpontosan, meg két volt barátnőmét, mert ezek berögződtek s kész.

Na szóval vasárnap volt a névnapom, s este ígértem, hogy majd beugrom a koliba. Csabi szólt is, hogy ha lehet hét után nézzek be, így fél nyolc körül még simán otthon zsibbadtam. Ekkor Bonyi hívott, hogy eljön értem kocsival. Még ez sem volt gyanús, meg az sem, amikor a koliszobába lépve mindenki nézett. Szóval nem esett le, csak akkor, amikor parancsoltak, hogy üljek le, majd előkerült egy tál almáspite, egy nagy jénainyi (<-- ilyen szó létezik?) muffin, sör, narancs, csoki és étkezési kártya.

Taki hozott almáspitét, csokit, sört, Bonyitól egy Bavaria-t kaptam, Orsi finom muffint sütött, s a Teafarm nevében kaptam egy étkezési kártyát, amit korlátlan alkalommal beválthatok a koliban, amikor Orsiéknál eszem:)

Ebből persze az következik, hogy a kártya sűrűn lesz használva, hiszen "néha-néha" megfordulok a konyhában amikor valami étel készül:P

Ezúton is köszönöm, nem kellett volna, hiszen a névnapomon nem szoktam készülni semmire, nem rendezek hetedhét országra szóló karnevált...