Szakadós napokon vagyok túl. Szakadós minden téren, mert ugye megint kicsit túlterhelt lettem (nem sztahanov), így pár napja megszakadok és egyszerűen már megint csak aludni járok haza. Úgy érzem, hogy nagyon lehagyott minden és nem tudom rendesen utolérni magam. Ez még pár napig így fog menni.

Szakadós, mert kedden a táskám egyik vállpántja elszakadt. Később láttam, hogy egy műanyag bigyó tört ki, helyére fém karabíner, majd visszaküldöm Pestre garival, ha lesz időm, meg fölös pénzem futárköltségre.

Szakadós, mert Luigiban elszakadt a vezérműszíj tegnap egy kanyarban. Ha mákom van, akkor megúszom 20 ezerből. Ha nincs mákom, akkor sírok és pár hónapig nincs kocsi, mert nincs pénzem megcsináltatni a motort. (A szervizben azt mondták, 99%, hogy megúsztam a nagyobb bajt.) Remélem is, holnap kiderül. Ennek örömére kiszálláskor a kapucnim beakadt az egyik kishangszóróba, amit vezetékestül kiszakítottam a kocsiból.

Szakadós, mert az új sálamról egy ilyen fonatos-csomózott-fityfere leszakadt, bár nem venni észre. Szóval most kicsit megint negatív passzban vagyok. Megint átment előttem egy fekete macska, vagy mi van? Remélem nem lesz ez a hónap a júliusihoz hasonló. Nagyon remélem, hogy hamar végetér, mert már most elegem van ebből a hétből és még csak a közepén vagyunk.