Sándor helye még ki sem hűlt teljesen, de a biciklitlenséget orvosolnom kellett. Így körbe is néztem a környéken és találtam is egy használt bringákra specializálódott embert Sárváron. Amikor Bonyival elmentünk hozzá, néztem pár ilyen-olyan kétkerekűt, végül egy színben felettébb nem tetsző, de ívekben megkapó kétkerekűt kezdtem kerülgetni, gyanúsan hosszasan. A váz miatt végül elhoztam, láttam benne az alapanyagnak valót, megtetszett ez a cruiser-forma. Így érkezett meg Szombathelyre:

Hamar szétszedtem, mert a rózsaszín-fehér-neonzöld színválasztékot felvonultató váz nemigazán illett a szememhez. Később lekapartam róla minden matricát és az évek alatt rárakódott olajsár-kövületeket is, majd lefestettem az egészet matt feketére. Így nézett ki festés után:

Este kezdtem összeszerelni az akkor még névtelen kerékpáromat, csavarozgatás közben hosszasan gondolkodtam azon, hogy milyen jól nézne ki váltók és bowdenek nélkül, s miközben tisztogattam a küllőket elképzeltem a fehér falú gumiabroncsokat is, mindent, amitől igazi klasszikus cruiser lenne, mindent, amitől kívánatos lenne az enyves kezűeknek. Emiatt megmaradtam a városi praktikumnál - váltók, szimpla gumi, nincs kormánycsere, ülés is marad, nem lesz díszes fogaskerék, stb.. (azért a sárvédőket pár nap múltán leszedtem)

Az összeszerelést folyamata gyorsítva:

Fülöp összeszerelése from Antal Garai on Vimeo.

Bonyi kérdezgette, hogy mi lesz a neve, mondtam neki, hogy még össze kell szoknunk (többek közt ezért is én szedtem szét). Az előző biciklim Sándor lett, mert ránéztem a hátsó kerék barázdáira és hirtelen a Sándorra asszociáltam. E biciklinél pár napi használat után még nem akaródzott kijönni a név, de nem is erőltettem, hiszen az mégis csak úgy jó, ha magától jön. A konyhában ülve bámultam a fekete íveket (mert jelenleg most a lakásban tartom a járgányt, Sándor okozta félelmeim még túl frissek), becézgettem sokféleképp, de egyik sem volt az-az igazi. Feladván a névadási procedúrát a szobába indultam, majd az ajtóból visszanéztem rá és akkor odapöktem: Fülöp

Csak úgy jött, s azóta így hívom, abszolút illik rá. Kérdik néha, hogy miért nevezem el magam körül a dolgokat. Azt hiszem azért, mert jobban szeretem azokat a cuccaimat, aminek neve van, attól személyesebbek. Tehát így lett az új biciklim neon-nagyonronda színekből fekete Fülöp, Sándortalanság idején Atommeghajtású funkciópótló.