Veréb75 olvasóm jóvoltából sikerült egy olyan filmbe botlanom, ami bekerül a kedvenc filmjeim listájába. Még a Forrest Gumpos bejegyzésem kommentjeiben ajánlotta, hogy nézzem meg a Benjamin Buttont. Az ajánló alapján már teljesen rápörögtem, nagyon érdekelt, hogy milyen is lehet ennek a 'Gomb Benjáminnak' a különös élete.
(Ha nincs felirat, akkor indítás után a jobb alsó sarokban lévő nyílra kattintva felugró menüben kattints a cc-re!)


A film nagyvonalakban: Benjamin Button (Brad Pitt), az első világháború utolsó napján születik meg, egy nyolcvanéves öregember fizikumával. A csecsemő ráncos, kopasz, öregfoltjai vannak, szörnyként tekint rá apja, és egy nyugdíjasok lakta ház tornácán hagyja gyermekét. Az öregúr, ahogy egyre jobban felcseperedik, egyre fiatalabb lesz. Kopasz fején később ősz haj jelenik meg, végül pedig erős barna hajjal él tovább. Eleinte szemüveges, de később már az okuláré is homályba vész, egyre jobban fiatalodik.
Vajon így fest majd Brad Pitt öregen?

Egy fiatal testben egy tapasztalt, öreg lélek lakozik, akit utolér a szerelem, de milyen is lehet egy olyan kapcsolat, amiben az egyik félnél fordítva pörög az idő? Elindulnak a két "végéről" s középen találkoznak, de utána tovább haladnak s míg a nő szeme körül gyűlnek a szarkalábak, addig a férfi arca egyre jobban kisimul...

Többet nem árulok el, nem szeretném lelőni a poént, annyit viszont elmondhatok, hogy érdekes és egyben megható a film. (Érzékenyebb lelkűek zsebkendőt készítsenek a popcorn mellé.) Nagyon jó maszkmestert talált a rendező, lenyűgözően élethűen varázsolták Brad Pittet öreggé majd később meglepően fiatallá. Fantörpikus, tessék csak megnézni!