A hétvégén sokat motoroztam, Balatonakaliba mentem Fiat Punto találkozóra/tájékozódási versenyre, vasárnap pedig Écsre, a Rábaringre drift napra. (Ezekről persze majd beszámolok később.)

Balatonra menet megszokott helyzetkép volt, hogy amikor kivágódott a sávomba egy autó előzés miatt, akkor lassítanom kellett, villogtatás, majd középső ujj feltartása - legalább 5-ször volt ilyen - végül azon gondolkodtam, hogy aki neki áll előzni és látja, hogy szemben jövök, akkor az oké, hogy engem leszar, de a saját épségét és autóját nem félti? No mindegy...

Később már nem volt ilyen gondom, no meg szombaton nem is mentem sokat az eső miatt. Tökéletes volt, hogy nem vittem magammal sem rövid, sem hosszú nadrágot, így két napig a motoros gatyámban voltam, szerencsére nem fülledtem be, mert ugye hideg volt két napig.

Vasárnap reggel mentem Écsre, szikrázó napsütés, kellemes meleg, ilyenkor kell eljönni a Balatonról - ez van. Nagyon jó volt motorozni Veszprém és Écs közt, csupán a vége felé romlott el az út, addig csak sok-sok kanyar, szerpentin fel s le, és motorosok minden mennyiségben. Többször be-becsatlakoztam egy-egy társasághoz 5-10 kilométerekre, hogy ne egyedül legyek. Állandó integetés egymásnak, miegymás, szeretek motorozni:)

Écsről Pápa felé mentem Celldömölkre Pilléékhez, ahol Mayerral találkoztam, nos az út egy jó része katasztrofális, kitaposott nyomvonalak, akkora kátyúk, amiben motorral együtt elvesztem volna, ha beléjük hajtok, nagy forgalom, egymáshoz közel állva, így még előzni sem tudtam azon az 5-6 kis szakaszon, ahol jó minőségű volt az út.

Cellben aztán Pilléékkel megvizslattuk egymás vasait, mentünk a crossmotorokkal egy réten egy-egy kört, én csak a 125-ösre mertem felülni, s azon sem éreztem azt, hogy biztonságban vagyok, pedig abban voltam. Az ilyet meg kell szokni, aztán majd mondják az emberre, hogy őrült. Mi is ezt mondtuk Pillére és Őrire, amikor "szaggattak" át a réten. Utána csináltunk egy csoportképet is magunkról, ím a motoros bagázs (Mayer, Őri, Pille s végül én):

Cellből hazafelé aztán átléptem az ezer kilométeres határt a géppel (mármint az alattam átgurult kilométerek számára értendő ezres határt). Ebben volt város, többször Kissomlyó, környékbeli gurulások és az e hétvégi túra. Nem sok ez az első ezer, egykori motorjaimmal többet mentem, de hát azért mégis csak megemlítem, ha már túl vagyunk rajta:) Remélem még sok-sok lesz, jó széles utakon:) Szeretek motorozni...