Ezen a héten Trollface-szel pózolunk napot tartottunk a Freiben. Mindenki pózolt a vigyorgó arccal.

A trollok azok a netes trollok, akik... hú de hosszú a leírás. Inkább linkelem.

Amikor országunk vagy épp Európa egy távolabbi szegletébe készülünk, érdemes megnézni, hogy milyen látnivalókra számíthatunk útközben, így nem döbbenünk rá a későbbiek során, hogy mi minden mellett autózunk el egy-egy ilyen utazás során. Persze nem lehet minden város minden szegletét megnézni, viszont ajánlanék egy múzeumot és egy belvárosi sétát Bad Ischl-ben, amely mellett az elmúlt hétvégén akár el is autózhattunk volna.

Bad Ischl hangulatos fürdőváros, amely számos látnivalót rejt, mint például Brahms, Lehár Ferenc vagy Johan Strauß villáját, illetve múzeumokat, vagy Sissi egykori teaházát is. A Felső-Ausztriai városkát kettészeli a kristálytiszta Traun folyó, melynek partján sétálgatva érdemes keresni egy-egy hangulatos kávézót és leülni egy csésze feketére.

Közlekedési múzeumért rajongóknak és arrafelé utazóknak javallt, hogy megálljanak egy fél órára Bad Ischl mellett a Fahrzeug-Technik-Luftfahrt Múzeumnál egy tárlatvizslatásra. Áprilistól októberig várja a látogatókat. A múzeumban számos olyan "eszközt" láthatunk (legyen az harcászati vagy közlekedési), amiért megéri betérni. Az amerikai kétéltűtől kezdve a különféle hótoló, rakétaindító és árokásó monstrumok mellett egy T34-es tankot is láthatunk élőben.

Persze nem csak a hat és nyolckerekű, avagy lánctalpas járgányoknak van itt létjogosultsága, hanem a kétkerekűeknek is, egy kisebb motoros hadosztály fogad bennünket a múzeum egyik szegletében, amelyben még egy Pannóniát is láttunk.

Említettem, hogy Ausztriában voltunk a hétvégén Anyáékkal, illetve azt is, hogy majd sok-sok képpel jelentkezem. A mai nap folyamán a képeket sikerült átnéznem, feldolgoznom, rendszereznem, de közzétenni még most sem tudom, mert melóznom kell, így az élménybeszámoló még várat magára (amit most már annyira túlreklámozok, hogy nem is lesz olyan érdekes). Szóval megnéztem Anya fotóit is, és kiválogattam párat magamról, hogy kicsit személyes is legyen megint a blog egy ilyesmi bejegyzéssel. Elsőként három fotó egymás mellett, kb. így lát a család engem az idő nagy részében, amikor kirándulunk.

Na jó, nem csak alsó-szögből fotózok, szoktam állva is, de ez így együtt jól mutat. Az első egy tónál készült, a második egy folyónál, a harmadik pedig egy múzeumban, ahol épp egy Ford GT40-est próbáltam meg minél több szemszögből megörökíteni:)

Aztán szintén a múzeumban, az alábbi képen épp azon gondolkodom, hogy inkább mégsem leszek favágó, mert nem valószínű, hogy egy ilyen nagy láncfűrészt megbírnék tartani, nem vagyok egy Toldi-alkat, szerintem felemelni se tudnám...

Aztán elgondolkodtam azon is, hogy egy kicsit tuningolni kéne az autómat, és épp azt vizslatom, hogy az alábbi dízelmotort, hogy lehetne beépíteni a Seicentóba.

Itt már azon gondolkodom, hogy ha kitennék egy széket a kocsi tetejére és odavezetném a kormányt, akkor az egyik motor az utastérben elférne, míg a másikat húzhatnám utánfutóval. Hmmmm...

Láttunk sok érdekességet a múzeumban, majd kifejtem bővebben is, ha valamikor utolérem magam:P Aloha!

A hétvégén Ausztriában voltunk anyáékkal kirándulni, egy kicsit sok fotó készült, mert voltunk múzeumban, repülős rendezvényen, sétálgattunk szép városokban illetve hazafelé átautóztunk az Alpokon, megálltunk Mariazellben. Szóval már rajta vagyok az ügyön, és készülgetnek az anyagaim, de nem bírom nézni, hogy nem frissül a blogom, így gyorsan közzé kell tennem legalább egy képet, hogy nyugodt legyek.

Előre! - vagyis hátra, egy posta előtti játszótéren, az utasom öcsém, én meg abszolút felnőtt vagyok:)

Anya egyébként már beszámolt élményeinek egy részéről, a pénteki repüléséről (fotókkal) itt olvashattok.

Ezen a héten ismét jegyzetelésmentes voltam, alig akad valami, amit összeszedtem agyamból, mondatokban light, ill. navi edition.

Beszélgetésben: Eladtam a régi laptopom a múlt héten, próba közben mondtam: Úgy terveztem, hogy nyár végén eladom, még ősz előtt. - De akkor most holnaptól ugye nem lesz ősz? - kérdi vissza Gábor csípőből.

Kávézóban: A Bonyi feje belefér? Ja nincs szabad hely. - mondja hirtelen Zsótti egy memóriakártya nélküli fényképezőgépet kipróbálva, még nem is tudván, hogy milyen jól hangzik majd ez.

Kávézóban: Jajj, ez a mai generáció! Nekünk az alma még jó volt pirosban, nem kellett, hogy bele legyen harapva. - mondom Judit iPod-os dolgaihoz hozzáfűzve. Indítok is egy magyar konkurenciát, mondjuk barack vagy szőlő jellel.
 

Képzelt navigációs helyzetekben:
Anyával amikor jöttünk át az Alpokon, elkezdtünk beszélni különféle hülyeségeket arról, hogy mikkel navigálhatna minket a GPS. Ezekből szemezgettem (a gps hangja mindig a vastagított betűs rész)

A következő lehetőségnél fordulj jobbra! - Nem fordulok. - Fordulj jobbra! - És ha nem akarok? - Akkor innen találj haza, ahogy akarsz. A navigáció kikapcsol. - Ne kapcsolj ki! Feltöltöm az akksid! - A-a. - Kapsz egy új tartót! - Nem. - Plüssbéléssel. - Hmmmm. Nem. - Kapsz melléd egy rózsaszín GPS-t női hanggal. - A navigáció bekapcsol...

Ez követően a fiú és a lány GPS egymás mellett: Mondd csak te! - Neeem. - Na de tényleg, navigálj csak. - Rendben. Akkor a következő lehetőségnél menjünk jobbra. - Miért jobbra? Ott ilyenkor mindig dugó van, és a felhajtóig áll a sor. - De arra rövidebb. - Nem is rövidebb. Milyen szoftvered van? Balra kell menni! - Nem! Jobbra! - Balra! - Jobbra! - Balra! Na mindegy, nők! Én nem szólok bele, csinálj amit akarsz! Hülye picsa. Álljunk meg valami boltnál két napi élelemért, mert sosem érünk haza.

A következő lehetőségnél fordulj balra! Na most, hogy poénból autóztunk már 100 kilométert - ha ha - vágjunk neki komolyan az útnak.

Többször kerültünk olyan helyzetbe, hogy ha a következő lehetőségnél lekanyarodunk balra, akkor egy osztrák család kertjébe, vagy garázsába jutottunk volna. Ilyenkor Anya mindig lassított és amikor megláttuk arrébb az utat, akkor továbbmentünk addig. Egy ilyen lekanyarodást elképzeltünk, ahogy állunk az idegen házban, egy megilletődött családdal szemben, kezemben a gps-sel: Kanyarodj be a folyosóra, add meg a nemed! - Férfi. - Add meg a korod! - 28. - Kopogtass be jobbra a második ajtón és üdvözöld a főiskolás Heidi-t. Addig pedig édesanyád igyon egy kávét a konyhában a háziakkal.

Elképzeltük, hogy mi lenne, ha gyalogos módra állítanánk a ketyerét, miközben nyolcvannal haladunk: Túl gyorsan gyalogolsz. Azt a rohadt, ezzel kvalifikáltad magad az olimpiára. Leszek a managered.

Bevallom, amíg nem rendeztek forma 1-et Abu Dhabiban, addig nem nagyon hallottam erről a városról. Azóta persze olvastam róla több érdekességet, illetve riportokban láttam. Ezek közül párat összegyűjtött a wikipedia is. pl.: januárban 29, júliusban 45 fok van, illetve esőcsináló gépeket használnak sikeresen a város határában. stb.

Ismét Danitól van a videó (köszi!), azért lassan nekem is kell nézegetnem, mert még egy-két hét és átírhatom "Önök küldték"-re a szombatot:P Éjszakai városfények, csodás képekkel, jó zenével, tisztára olyan, mint amilyen a szombati "húúú" kategóriás videók szoktak lenni (nagyrészt). Katt-katt-katt!

Imádom ezeket a fényeket, csak sokat fogyasztanak.

Kellett pár nap, hogy leüljek a gép elé és összeszedve a gondolataim, leírjam az élményeket, az idei VOLT Fesztiválról. Mondhatom azt is egyszerűen, hogy: jó volt, de azért ennél többet érdemel egy négynapos fesztivál - részemről. Idén is sajtómunkásként vettem részt az egészen, csak most sokkal aktívabban, mint tavaly, amikor csak két napra mentem. Bonyival előre beosztottuk, hogy ki milyen koncertekre fog elmenni fotózni, ezek nagy részét sikerült is teljesíteni. Cikkeink rengeteg fotóval és képgalériával: 1. nap, 2. nap, 3. nap, 4. nap, málhával megpakolt teveként ügettem végig a fesztivált, a sok fotóscuccal.

Az egészről készítettem egy összefoglaló kis videót, nálam volt a sportkamerám (ami akár szivacsként is funkcionál:P), amikor eszembe jutott elővettem egy-két snittre. Lett belőle anyag szerencsére, még úgyis, hogy sokszor utólag eszméltem rá, hogy elfeledtem rögzíteni.

Nagyon sok embert láttunk, néztünk, mert ugye az is egy jó elfoglaltság, ha leülsz és nézed, hogy kik mennek el előtted. Van szétcsúszott, részeg, csajozós, józan, buszra rohanós, eltévedt, bolyongó, egyéb szerektől önnön magában lebegő, de valójában csak érdekesen járó, földet elhagyott cuccok megtalálásának reményében vizslató, nem erre a fesztiválra való, érdekes ruhát, kiegészítőt (paróka, skótszoknya, szőrme, guminő) viselő emberek.

Érdekes arcokat lehet látni. Csináltam egy sorozatot, egy srácról, a bungee jumping darunál, arckifejezések ugrás előtt-közben-után.

"Ez a három másodperces szerelmek és az állandó wc-re járások fesztiválja." - mondtam Annamarinak aznap, amikor kicsit több sört ittam. Azért idővel idegesít, hogy nem bírsz egy koncertet sem végigállni, mert állandóan wc-re jársz. Ettől idővel már hülyét kaptam, de tényleg. A másik három napon inkább a mondat első tagja volt érvényben, a három másodperc. Ülsz, vagy állsz, teljesen mindegy, meglátod a nőt/lányt, 1-2 másodpercre szerelmes leszel és jön a harmadik másodperc, amikor már el is ment melletted, előtted, és nem látod. Persze a "szerelem" szó itt nem klasszikus értelemben vévendő. Sokszor voltunk "szerelmesek" e fesztivál alatt...

Legfurább fesztiválélmény, fotók, koncertek - tovább után.

Beszéltük, hogy legyen speciális, VOLT Fesztiválos 5 kép a telefonból bejegyzés, de lévén, hogy állandóan egy fényképezőgép lógott a nyakamban, így a telefont fotózásra nem használtam. Pár képet készítettem csupán, és még a vonaton kitaláltam, hogy söröket fogok fotózni. Ím öt sör a telefonból.

Első söröm - szerda 14:14, vonaton

Harmadik söröm - szerda 16:56, fesztiválbuszon

Körülbelül egy éve blogoltam a dalt a híradóból, amikor különféle utómunkával egy nyilatkozatból netes slágert gyártottak leleményes emberkék. Ezt ide kattintva megnézhetitek.

Akkor Ádi küldte a gyöngyszemet, most pankeey örvendeztetett meg egy hasonló szépséggel. Egy jamaicai ember nyilatkozott a kamerának egy útnál, amelyet elmosott a folyó, ezt ide kattintva megnézhetitek, elég belőle 30 másodperc is.

Ha pedig látni akarjátok, hogy mit képesek kihozni egy jamaicai híradás nyilatkozatából, milyen hip-hop nóta lesz belőle, akkor nézzétek meg alább. (mondjuk nekem ebből is elég volt úgy 40 másodperc).

Azért látom, hogy vannak emberek, akiknek sok idejük van:) Jó lett:)

Mint azt már korábban említettem, Borim egy hónapra kirepült Kanadába nyaralni. A lányka persze az elmúlt pár napban már sok fotót és infót közölt kintről, levelezünk, már telefonon is hívott, de hogy azért mégiscsak ott legyek valahogy vele nap mint nap, egy meglepetéssel készültem, még az utazás előtt. Kapott tőlem egy kis pakkot, minden napra egy levélkével - amelyeket szigorú szabályokat követve nem nyithat ki előre, csak adott napon, reggel.

A borítékokban van minden, a hülyeségtől a kis csöpögős üzenetekig. Persze ennél azért kicsit kreatívabb vagyok, de nem lövöm le előre a témákat, így most nem részletezem mik vannak. Az alábbi képen elviekben (ha jól számoltam), akkor azok a levelek vannak, amelyeket eddig már kinyitott.

Na igen, lefotóztam a levélkéket, amíg Bori elugrott éjjel-nappaliba. Kapkodnom kellett, mint ahogy az ajándékok elkészítésénél is, nem volt túl sok időm rá, mert munka után kellett még bentmaradnom 1-2 órát a szerkesztőségben, mivel otthon Bori várt és előtte ugye nem lehetett ezt csinálni. (Igen Édes, ez most 10%-ban célzás is volt:P, de a többi 90-ben csak tájékoztató jellegű infó a bejegyzéshez). Mondjuk ha én lennék a Bori, és ő pedig én, akkor valószínűleg kanadai nyaralásom előtt én sem akartam volna hazamenni, hát egy ilyen jóképű gyerektől nehéz lehet elszakadni:P:D <3

Az első levél utólag íródott, még otthon kellett kibontani azért, hogy a valójában első levél kibontásának ideje tényleg be legyen tartva, s csak a repülőn olvassa el. A repülős levélhez megírattam a baráti körrel a kis üzeneteket, így egyszerre kívánt jó utat: Anya, Orsi, Anett, Judit, Kokasin, Timi, Nóri, Busa, Bonyi, Kari, Hanzs, Zsótti, Gergő (OM) és persze én.

Az érkezéses levélben rajzok és welcome, de mint ahogy az a képen is látható (az a kihúzott hosszú papírfüzér), írtam kívánságlistát is, tételesen felsorolva, hogy mit és miért szeretnék. Rendesen megírt indoklással, érveléssel kérek például medvét, jávorszarvast, farkast, jéghokicsapatot pályával, CN Tower-t, egy egész hegységet, nagyméretű juharfát teljes lombozattal és gyökérzettel (földlabdával), kanadai lovasrendőrt, illetve minden ilyen és ehhez hasonló értelmes dolgokat.

Az eddigi visszajelzések alapján sikert arattak a levélkék, örülök hogy sikerült meglepnem ezzel Borit és tetszik is neki. Ha valakinek utazik valakije valahova, akkor nem rossz leülni pár héttel az utazás előtt és elgondolkodni egy ilyesmi, vagy pont ezen az ötleten, hogy miket lehetne írni. Nem csak kapni, de adni is jó ilyet...