Munkám során évről-évre előfordul, hogy ugyanazon témákat kell fotózom, ez nagyrendezvények esetén különösképp igaz. Van nálunk karnevál, szentivánéji vigasságok, táncversenyek és még sok ismétlődő program. Ezeket a munkákat szeretem nem rutinból letudni, mindig próbálok keresni valamilyen irányvonalat, egy hangulatot, hogy kicsit más legyen, és ne csak a képen szereplők miatt, hanem összességében is. Így futottam neki ennek a legrövidebb éjszakának is, ami valójában nem is a legkurtább volt idén.

Utána néztem, idén 2016 június 20-án volt a legrövidebb éjszaka, Szent Iván éjjele pedig június 23-24-re esett, szóval a szombati vigasságok érthető módon a polgári igényekhez igazodtak. Utoljára 2014-ben fotóztam szentivánéji bulit, akkor egy díjnyertes képet is lőttem, szintén a hosszúzáras műfajban, amit idén is előszeretettel alkalmaztam :)

Megfordultam még a Múzeumok Éjszakáján is a Skanzenben, ha tehetem jövőre csak oda megyek, ha képes leszek kibírni fotózás nélkül (esélytelen). Talán még a tüzet is körbetáncolom népzenére, majd szalonnát sütök és a Csótó mellől nézem a tűzijátékot. Persze tuti nem így lesz, és majd sietek egyik helyszínről a másikra, mert sok idő nincs a legrövidebb éjszakán, pláne ha az ember hosszan zárja a látványt a pixelekbe.