atom

Retró, nyulak, vizsla, bringa és a szüzesség elvesztése - Éljen május elseje!

2014.05.03. 23:27 | Atom | Szólj hozzá! Szólj hozzá! komment
Retró, nyulak, vizsla, bringa és a szüzesség elvesztése - Éljen május elseje! Tovább

Csütörtökön este az ágyban fekve, a mellkasomhoz bújt Borit ölelve summáztam magamban, hogy jó napom volt. Éljen május elseje! - Először is azért, mert elmentünk megnézni és lefotózni a Retró felvonulást, ami nekem egy kifejezetten érdekes gyöngyszem a riporteri munkám során szembejövő témák közt. Szeretem az autókat, a veteránokat pláne, és ha azt is veszem, hogy gyerekkorom során milyen sok itt felvonult típussal volt kapocsolatom, akkor kiváltképp.

Volt Polszkink és Ladánk, nagyapámnak Trabantja, a szomszédoknak Zsigulija, Zukja, Skodája, Barkasza és osztálykiránduláson is voltam Roburral. Tiszta emlékébresztő volt a május elsejei délelőtt. Beültem egy pillanatra egy régi rendőr-Ladába. Előttem van a kép, ahogy az Érdi rendőrség előtt ilyen autók és Lada Nivák állnak. Ó te gyerekkor… A majálison még ettünk Borival a fűben ülve egy-egy pár virslit, csak hogy stílusosak maradjunk, bár sört nem vettünk.

Ezután Szabolcshoz látogattunk el, ahol jól érezzük magunkat, mert van udvar, tér és kutyák. Most a hiperaktív ebek mellett lehetett nyulakat simogatni, igaz én inkább a kutyákra szorítkoztam, Bori inkább a nyulas. Léna és Bodza (vizsla) egy percre sem akart lenyugodni, kutyanyáltól tocsogó szakállal és objektívvel indultam haza, Bori pedig gyanúsan sokszor elismételte, hogy szeretne egy nyuszit.

Otthon végre megittam egy sört, hogy tényleg autentikus ünneplőnek számítsak május egyileg, aztán elmentünk Borival biciklizni. Elsőként egy fagyizót vettünk célba, ahol akkora volt a sor, hogy inkább elmentünk a Mészáros Cukrászdába. No ennél a pontnál meg kell, hogy jegyezzem: 16 éve vagyok Szombathelyen, de még sosem jártam a Mészárosban. Ezen rendszerint többen csodálkozni szoktak, Bonyi eleinte el sem akarta hinni, hogy eddig kimaradt egy olyan alaphely, ahol szinte már mindenki megfordult, aki itt lakik.

Mondtam is Borinak, hogy valami ünnepélyes alkalomra szántam e cukrászda-szüzességem elveszítését, de sebaj, begurultunk egy fagyira és két macaronra. Karamell/sportszelet/alma trióval debütáltam. Megettem, finom volt. Végre jártam a Mészáros cukiban. Pont. (Bonyi utólag gratulált, még az anyukájának is elmesélte.)

Ezután sokfelé bringáztunk, leginkább a zöldebb részeken. Például egy olyan ösvényre tévedtünk egy-két napja, ami két lakótelepet köt össze, ide újra elmentünk, annyira hangulatos. Később még eljutottunk a város szélén lévő mocsárhoz is, ahol szintén először jártam.

Oladon még találtunk egy dörgölőzőgépet is, percekig dögönyöztük a macskát, amely a kerti kisházak közül jött elő a bicikliútra. Sokat bringáztunk még aznap délután.

Este gyertyafény mellett vacsoráztam, majd az ágyba fekve, fáradtan bámultam a pislákoló mécses lángjától a plafonon ugráló  árnyékokat, Bori hozzzám bújt, s mikozben szép lassan elaludt mellkasomon egyre csak az járt a fejemben, mennyire jó nap volt ez, mennyire boldog. Boldog, retró, kutyás-macskás-nyulas, ösvényekes suhanós, de legfőképp szerelmes. Ennél ünnepibb napon nem is mehettünk volna a cukrászdába, éljen május elseje!

Tovább a poszthoz
Szólj hozzá! komment

Facebook hozzászólás

Blog.hu hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

http://atom.blog.hu/api/trackback/id/tr436115132

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.