A múlt héten Budapesten jártam, több okból kifolyólag (mert ha már megyünk, akkor legyen több ok). Bonyival felgurultunk reggel, elintéztük dolgainkat, troli, metró - és felvettük Borit is. Innentől kicsit trükkös volt, mert születésnapi ajándékáért így hárman mentünk el. Gondoltam beteszem majd a baglyos táskát a hátizsákomba pillanatok alatt, de ezt az ötletem elvetettem, amikor a kezembe nyomott a készítője egy nagy rózsaszín műanyag tasakot. Persze végül megoldottam az elpakolós mizériát, de nem volt könnyű úgy, hogy a kisasszony ne lássa meg:P Na így is lehet örülni egy táskának.. ..nők:P
Este a facebookos timeline versenyes nyereményem, a kétszemélyes vacsorát ettük le a Laci!Konyha!-n, aminek nevéről lehet, hogy mindenkinek a hurka és a mindenféle sültek ugrik be, de ez nem az a kategória. Egy hangulatos hely, kissé romkocsmás érzettel (mondom ezt úgy, hogy még nem jártam romkocsmában:P) , szóval így néz ki belülről.
Finnyás vagyok, s mivel az előételek közt polip és borjúnyelv is volt (ezek elől inkább kitértem), mindketten a céklaleves mellett döntöttünk, ami nagyon jó választásnak bizonyult, finom volt az üdvözlőfalatka után (kőrözött retekkel baguette-el), amit rendelés után közvetlenül kaptunk. Főételnek hal, gombás kacsazúza és pacalkülönlegesség helyett mégis szembe kellett néznem a borjúnyelvvel, így azt választottam artikcsókával és újburgonyával, ízlett, bár nem gondoltam volna, hogy valaha borjúnyelvet fogok enni, bori a kacsás variánst választotta.
A mosdó fala:)
Aztán ettünk desszertnek Opera szeletet karamellfagyival, és jeges nugátos fagyit (Bori egy sajtkülönlegességet), amit megkoronáztunk egy Tokaji hatputtonyos aszúval:). Jó volt ez a vacsi, az élmény is, romantikus esténk volt egy olyan helyen, ahova egyikünket sem fújná be a szél, más a stílusunk, mondhatjuk így is. A lényeg, hogy tetszett.
Ezután beültünk a Katapultba Bonyival, Judittal és Orsival, nem kilőni magunkat, ez egy kávézó, vagy bár, vagy valami olyasmi. Egy kanapén ülve söröztünk a galérián, szóval bár:P Innen éjszakai járattal tértünk haza, Orsiékhoz, ahol másnap szétkutyáztam az agyam, erről majd egy másik, fotósabb bejegyzésben:) Na jó, ide két képet gyorsan:)
Másnap Sajtófotó kiállításon jártunk, mire végignéztük a képeket szummáztam, hogy egy érdekes (Kállai Márton - GMO kukorica) no meg egy vicces (Máté Bence - Pelikán Punk) lett a kedvencem közülük (az iménti szövegek azért kékek, mert rájuk kell kattintani, hogy lássuk az említett képeket:P).
Tetszett kiállítás, igaz a két évvel ezelőtti valahogy jobban lekötött, de itt is jól elvoltam. Persze a fenti két képen kívül még nagyon sok jó fotó, illetve fotósorozat volt a falakon. Nem is akarok kiemelni egyet sem, kategóriájukban mindig volt jó pár kiemelkedő. Itt megnézhető az összes kép a galériákban.
Volt kollégám, Benkő Sanyi egyik fotóját is láthattuk 2003-ból
Innen a Levesponthoz mentünk, majd vissza a Nemzeti Múzeum lépcsőjére, hogy elfogyasszuk az isteni paradicsomlevesünket és szendvicsünket. Nagyon finom volt minden, csak ajánlani tudom mindenkinek, aki enni akar egy finomat. Ezt akármelyik padra leülve megtehetjük, vagy elsétálva a múzeum lépcsőjén is:
Eközben az égen:
Aztán a levesezés után már csak a hazamenet következett, Érden még egy gyors megállóval házi sörért, majd futva, hogy ünnepelhessük Borit, ahogy arról hétfőn írtam itt. Jó volt ez a két nap, jól éreztem magam, de valahogy még mindig nem vagyok szerelmes a fővárosba, bár tetszik sok vonása:P